2018. február 27., kedd

Kondor Vilmos:Budapest Noir ( Budapest-ciklus 1.)



Kondor Vilmos:Budapest Noir 
( Budapest-ciklus 1.)

Nemrégiben kaptam kézhez a könyvet Libri Könyvkiadó által, nagyon tetszett és furcsa volt kezembe venni, mert hozzá vagyok szokva a puhaborítós könyvekhez. Ez pedig keménytáblás. Nagyon érdekes volt számomra. De nem riasztott el attól,hogy később elolvashassam a szerzőtől a könyvet.


Kondor Vilmos: Budapest Noir  
( Budapest – ciklus 1)





Tartalom:

Budapest, 1936. október. Gömbös Gyula halott. A Terézváros egyik kapualjában egy fiatal zsidó lány holttestére bukkannak. Az Est helyszínre érkező bűnügyi zsurnalisztája, Gordon Zsigmond kérdezősködni kezd, de mindenütt falakba ütközik. A szálak egyszerre visznek felfelé, a társadalom legfelső rétegeibe, és lefelé, a nyomor és elkeseredettség szörnyű világába. Gordont hajtja szimata és kíváncsisága, és minél jobban el akarják ijeszteni, ő annál kitartóbban követi a nyomokat. Nem tudja, kiben bízhat, nem tudja, kit milyen hátsó szándék mozgat, nem tudja – de nem is érdekli –, mikor milyen érdeket sért. Egy dolgot akar csupán: megtalálni a lány gyilkosát, mert rajta kívül ez senkit sem érdekel.


Véleményem:
5/5


Igazán üdítően hatott az olvasás, hiszen olyan tisztelettel beszéltek egymással a szereplők. A 30-as évek kor nagy emberei is szerepet kaptak a történetben. Horthy és a parlamenti politikusok. A történet kulcsfigurája egy halott lány, egy zsurnaliszta újságíró és egy kedves idős ember, aki lekvárt főzni. Emellett egy csinos, kedves hölgy Krisztina ki mellett mindig Zsigmondnál van. Igazán kellemes volt olvasni szerző könyvét. Maga stílusában és története engem nagyon megnyert. 
A történet fejembe fekete fehér filmként peregtek le. Ahogy Zsigmond elmegy Dohány utcában és meg látja a halott lányt. Eleinte nem is akart nagyon nyomozni utána. De később mégis csak - csak utána szimatolt. Végül nem adta fel, miután kedvesét, Krisztinát megfenyegették. Ahogy haladt a történet egy fiatal, gazdag lány és egy rabbi fia szerelmi története bontakozik ki. Ahol olyan korban veszélyes zsidónak lenni.  Zsigmond szagot fogott és tovább nyomozott. Még az sem tántorította el, hogy megverték. Így a történet végére mindenki meg kapta maga jussát. 
Bátran ajánlom azoknak, akik szeretik a krimit. A noir – irodalmat. Én most ismerkedem ezzel a műfajjal, és nagyon tetszik.

Számomra könyv igazán szórakoztató, izgalmas. Nekem az első könyv a szerzőtől és azt hiszem legközelebb, beszerzem a többit is. Mert nagyon érdekes számomra ez a stílus, nem pörgős, de fenntartotta a figyelmem. Tetszettek a párbeszédek, nincsenek tegezés sehol sem. Árad belőle a kor szellemisége.  Szívesen olvasnék még a szerzőtől könyvet. Azt hiszem későbbiek folyamán be is, szerzem majd.

Kedvenc idézet, jelenet:

„- Emlékszik, amikor a múltkor valami erdei bogyóból főzött lekvárt, amit a Svábhegyen szedett? Mór megborzongott, aztán legyintett.
- Ne aggódj, fiam. Akkor sem lett semmi bajom.
- Tata, három napig ki sem jött a fürdőszobából.
- Nos… Pedig finom volt.
- Ha már itt tartunk, tata, mennyire kell valakit gyomron vágni ahhoz, meghaljon?
 A öreg Gordon felé fordult, és az arcát fürkészte.
- Szóval voltál a bonctanban. „

„- Ezt nem mondtam, Zsigmond – nézett a szemébe Krisztina. – Csak szeretném, ha vigyázna magára. Ha jól látom, akkor addig nem nyugszik, amíg valamit ki nem derít, bármi is legyen az.
-  Mi bajom eshet? – kérdezte Gordon.
- Éppen ez az. Nem tudja, hogy mibe nyúl bele. Én csak azt szeretném, ha átgondolná. Van
magának erre szükség.
Gordon felvonta a szemöldökét kezébe vette a borospoharat, de nem ivott bele, csak nézte a
kavargó, olajos italt. Krisztina szótlanul figyelte, türelmesen várt..
- Tennem kell valamit.”

 „- Várjon csak, zsurnaliszta úr.
Gordon megállt, visszafordult.
 - Mire?
 - Van még valami.
 - Mi?
 - Érdekli?
 - Érdekeljen?
Margó összeszűkült szemmel nézte Gordont.
-  Maga játssza itt a nyomozót, nem igaz?
-  Mondja csak – ment vissza Gordon az ajtóhoz.”